Eredetileg egy hosszú cikket akartam írni az álomfejtésből tanultakkal kapcsolatban sok álom elemzésével egyszerre és kielemezve, hogy ezek hogyan kapcsolódnak egymáshoz és ezzel mutatnak egy képet végül is az alanyról (rólam :) ). De átgondolva a dolgot arra jutottam, hogy jobb lesz ha inkább egyesével teszek fel álmokat és hozzá kapcsolódó elemzéseket és így nem növi ki talán a blog kereteit sem a dolog. Ezt az első álomfejtést pár hete írtam és az eddigi legösszeszedettebbnek ítéltem ezért ez kerül fel elsőként. Még nem tudom, hogy a továbbiakban régebbi álmok elemzése fog e felkerülni vagy újaké ez még majd elválik. És azt sem tudom pontosan, hogy milyen időközönként publikálom őket. Én a havi egyre gondoltam. Na majd meglátjuk. Következzen akkor az első:
Álomfoszlány 2009 június 12:
Álmomban Kornéllal sétáltunk valamiféle kihalt csarnokszerű épületben, ahol találtunk egy csontvázszerkezetes faliórát. Elhatároztuk, hogy ez a Kornélé lesz mivel ő látta meg előbb, majd tovább sétáltunk és én megláttam a földön egy betört üveg bőrszíjas sárga arany órát. Első ránézésre is drágának tűnt. A számlapja sötétkék bársonyszerű anyagból volt és aranyból voltak a számlapon feltüntetve az időpontok. Tissot felirat díszelgett rajta. Elmentünk egy óráshoz és megkérdeztem mennyiért lehet rajta cseréltetni a betört kristályüveget. A boltos azt mondta hogy 20 ezer forint lesz és most meg is csinálja. A boltban az eladó egy kellemes idős nő volt. Miután elkészült a javítással megjegyezte, hogy ez egy igen értékes óra ami főleg a fiatal gazdag férfiak körében divatos manapság...
Analízis:
Kapásból az első mondat első felének megfejtése elég komoly kihívást jelentett számomra pedig a magyarázat nagyon egyszerű. „kihalt csarnokszerű épületben”. Mivel az álom elemzésén jóval az álmodás után kezdtem, ötletem sem volt hogy honnan származik ez a gondolat, azután sorra vettem az álmot megelőző nap történéseit és máris egyértelműen látszott a megfejtés. Az álmot megelőző nap este ugyanis moziba mentünk a közeli város plázájába. Mivel késői vetítésre mentünk már minden üzlet zárva volt és a forgalom is igen csekély volt. Az álom azonban nem itt játszódik, ez csak a gondolatot elindító momentum volt. Akkor mikor először megláttam az üres plázát volt egy benyomásom. Ebben az állapotában az épület úgy tetszett mint, mikor megmutatta bátyám a város másik plázáját, ami párhuzamosan épült az általam ismerttel, csak nem volt akkora hírverés körülötte. Mikor először odamentünk nem akartam elhinni, hogy nyitva van az épület ugyanis kb. három-négy ember lézengett ott szombat délután csúcsidőben. A felső szinten még nem volt kialakítva az összes üzlet-helység és csupasz betonfalak álltak. Az álom itt játszódott ennek az épületnek a felső szintjén csak álmomban valahogy nagyobb volt mint a valóságban. De ugyanaz a zombifilmbe illő nyugalom lengte körül.
Hogy csontvázszerkezetes órát találtunk először, arra is megvan a magyarázat. Az álom igazából bátyámról szól. Már több nappal a moziba menetel előtt terveztük, hogy menni fogunk és én hívtam bátyámat is. Mivel ő aznap éjszaka melózott csak délelőtt vagy kora délután oldhattuk volna meg a dolgot, úgy hogy ő is jöhessen. Tudom, érdekelte a film ezért megpróbáltam elintézni hogy 3-4 óra körül menjünk, de különböző külső okok miatt ez kivitelezhetetlen lett volna. Így meg kellett mondanom bátyámnak, hogy nem tud jönni velünk mivel nem tudtam elintézni és ez egész nap elég rossz hangulatot csinált nekem. Gyakorlatilag ennek a helyzetnek a megoldása motoszkált egész nap a fejemben és valószínűleg ez tükröződött álmomban is.
Bátyámról tudni kell, hogy az utóbbi időben eléggé óramániás lett és itt csatlakozunk az álmomba. Az óra tipikusan az ő ízlésének megfelelő volt. Bár inkább óriási falra akasztható zsebórának hatott, mint faliórának. A fogaskerék szerkezetet mintha csak az én zsebórámról másolták volna, látszott az összes kis fogaskerék és aranyszínben pompázott.
Amiért Kornél szerepel az az első vágyteljesülés az álomban. Félreértés ne essék, nem valamiféle látens homoszexualitás vezérelt, sokkal inkább a düh. Az álmokban az érzelmek természetüknél fogva elnagyoltak és jellegzetesebbek. Amikor elkezdtük nézni a filmet már akkor tudtam, hogy fogok találni kifogásolnivalót a filmben és tudtam ha nekem valami nem tetszik, akkor már csak azért is Kornél az ellenkező véleményen lesz. Ez végül is nem lett feltétlenül, így de a feszültség megvolt és ennek a feszültségnek a lenyomata érezhető volt az álomban. Kornél azért szerepelt, hogy megfizessen amiért nincs velem egy véleményen, és meg is fizetett. Nem ő találta a jobb órát hanem én. Így beteljesült kicsinyes bosszúm.
Itt volt a második dolog ami elgondolkodtatott. Ezt a második órát nem tudtam hová kötni. Itt valószínűleg megint bátyám miatt szerepelt, de volt ott valami más is. Bátyám nem említett még nekem Tissot órát, itt viszont egészen biztos vagyok benne, hogy azt láttam. Az eredményt megint az emlékezés hozta. Az álmom előtt két nappal édesapám mutatott egy karórát egy újságban. Több száz ezer forintba került és azt mondta hogy ez elég jó óra. Bátyám az utóbbi hetekben vette karóráját és mikor megmutatta szüleimnek édesapám erőteljesen érdeklődött felőle. Valószínűleg jobb híján (Bátyám híján) nekem mutatta újságban lévő „nagy fogását” óratéren. Előkerestem az elemzés kedvéért az újságot és meglepő módon a leírásnak megfelelő Tissot óra képe várt rám.
A boltban lévő kedves hölgy alteregóját nem kellett sokáig keresnem. Épp az álom előtti napon jöttek át a szomszédék köszönteni édesanyámat névnapja alkalmából. A szomszédban lakik egy kedves néni (Zsusza-néni), akivel elég jó a család viszonya. Mindig hoz át süteményeket és kellemesen elbeszélget édesanyámmal. Az hogy az üveg cseréje helyben percek alatt megtörtént az a természetes türelmetlenségemnek tulajdonítható.
A drága óra végül is az enyém lett és mintegy önigazolásképpen a boltos szájába adtam a mondatot miszerint az óra miatt én divatos, fiatalos és gazdag vagyok, Kornél meg szenvedjen amiért nem az én véleményem képviseli film ügyben és végső soron minden rossz az ő hibája, tehát az is hogy bátyám nem jöhetett velünk.
Az álom megoldást szolgáltatott a problémára ami egész előzőnap nyomasztott és hárította rólam az összes felelősséget. Így nem én vagyok a hibás, hogy bátyám nem jött velünk hanem Kornél, ő viszont megbűnhődött érte. Ébredéskor már az összes szomorúságom arra koncentrált, hogy nem lett az enyém az áhított Tissot óra.
