DerianBlog

DerianBlog

Ghosts of Abu Ghraib (2007)

2009. szeptember 23. - derian

Az utóbbi napokban valamiért nagyon dokumentumfilmes hangulatba kerültem. Az nem volt elég, hogy bekapcsoltam a Discovery-t mivel ott folyamatosan azokat a különböző sorozatokat nyomatják amik érdekesek egy darabig, de hosszútávon nem annyira izgalmasak. Valami hagyományos komplett kis dokumentumfilmre vágytam. Mivel nem konkrét téma érdekelt hanem csak úgy általában egy film ezért megszereztem a Ghosts of Abu Ghraib című alkotást.
Megvallom őszintén, mikor elkezdtem nézni, lövésem nem volt miről fog szólni. Cím alapján valami spirituális izére gondoltam. Arra meg, hogy mi a fene az az Abu Ghraib tippem sem volt. Nos ha valakinek szintén nincs tippje, akkor segítek kicsit:

Addig megvan, hogy pár éve az iraki háború idején amcsiknál nagy probléma volt belőle, hogy kikerültek képek arról, hogyan bánnak az amerikai börtönőrök a fogvatartottakkal arrafelé? Na annak a börtönnek a neve ahol ezeket csinálták, ez a bizonyos Abu Ghraib. Gondolom így már mindenki számára világos lett, hogy a film nem konkrétan szellemekről szól (azoktól bocs akik alapból sejtették, hogy nem szellemes film lesz, de én csak arra gondoltam :) )

A film igazából arról szól, hogy azok akik a börtönben szolgáltak azok hogyan is kerültek oda, és a kegyetlenkedés amit ott csináltak az teljesen önszorgalomból történt-é. Egészen a Fehérházig vezetik azoknak a bűnöknek a forrását, amiért a pár parancsot teljesítő katona börtönbüntetést kapott. Na persze nem mondják azt sem, hogy a katonák teljesen bűntelenek erre utalnak a film eleji bevágások is a Stanley Milgram (A Yale egyetem psichológusa) által végzett kísérletből (ahol ugye azt mérték, hogy az ember mennyire fordul ki magából ha parancsba adják neki a kegyetlenséget és a felelősségét átvállalják).

A katonák itt is abban a tudatban voltak, hogy bármit megtehetnek mivel parancsba kapták.
A film továbbá taglalja azt is, hogy az amerikai kormány hogyan próbálta eltusolni az ügyet, és hogy milyen szöveggel hagyták figyelmen kívül a Genfi egyezményt.

Érdemes megnézni szerintem. A kedvencem az az alapból kicsit psicho beütésű csaj volt aki azt mondja azért vigyorog a hulla fölött az egyik képen, mert a szülei azt tanították neki, mikor fotózzák mosolyogni kell. :)

Amúgy elég elgondolkodtató a film bár azért nem venném minden szavát készpénznek.


Valahogy a film után kedvet kaptam utánanézni kicsit a Stanfordi börtönkísérletnek amit Zimbardo csinált, és aminek a feldolgozása a Kísérlet (Das Experiment) című német film-is (amit már 1000 éve láttam szóval lehet, hogy újranézem). Addig jutottam az utánanézésnek, hogy elkezdtem letölteni a Quiet Rage című dokumentumfilmet a kísérletről. Ha megnéztem akkor lehet, hogy arról is írok majd.

 

Magyar wikipedia link Stanley Milgram kisérletéről

Magyar wikipedia link Philip Zimbardo kisérletéről

A bejegyzés trackback címe:

https://derian.blog.hu/api/trackback/id/tr271400962

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása